Ha van egy kis szabadidőnk, ne a tv előtt kuksoljunk, hanem mozduljunk ki a szabadba. Mindegy, hogy egyedül vagy társasággal, sportolunk vagy sétálunk, garantáltan érezni fogjuk a friss levegő hatását. Aki nem szeret csak úgy céltalanul lézengeni, keressen valami szabadtéri programot. A lényeg, hogy ne gondolkodjunk a hétköznapok problémáin, hanem kapcsolódjunk ki.

Válasz

Iktassuk be a napjainkba a rendszeres testmozgást! A sport fokozza a szív és a tüdő teljesítőképességét és csökkenti a szívizomzat oxigénigényét. Hatására csökken a vérnyomás, a vérzsír és a vércukorszint. Javul az állóképességünk, és ellenállóbb lesz szervezetünk a környezet káros hatásaival szemben. A boldogsághormon a mozgás hatására is termelődik a szervezetünkben. A sport oldja a stresszt, kikapcsol és szellemileg is éppen tart. Már heti háromszori séta is csökkenti azt a kockázati tényezőt, amelyet a mozgásszegény életmód jelent.

Válasz

Így tavasz közeledtével különösen koncentráljunk a testmozgásra, ( bár minden évszakban fontos)!
Tanuljuk meg ízlelgetni az élet ízét anélkül, hogy szükségét éreznénk a szüntelen bizonyításnak. Mozogjunk többet, hogy jobb fizikai kondíciónk nyomán nőjön az önbizalmunk, és jobban érezzük magunkat a bőrünkben. Ne sajnáljuk az időt kellemes sétákra, a táncra, úszásra sem!
Alakítsunk ki játékos kapcsolatot testünk és a gyakorlatok között, koncentráljunk a sportolás, a testmozgás élvezetére, és ha vidámság, jókedv lesz úrrá rajtunk, még többet használunk vele magunknak.
Sokan vannak úgy, hogy fáj a hátam, lábam, vállam, stb. nem mozgatom, akkor később azért fog fájni, mert nem mozgatja. Letapadnak az ízületek, elernyednek az izmok.
Jómagam pl: 52 évesen kezdtem el jógázni, és azt mondhatom a merevségem egyre jobban feloldódik, és egyre több az energiám is.
Egészséget kívánok mindenkinek!!!

Válasz

Kell a sport, hogyne kéne, ésszerű határok között rendkívül egészséges, hiszen segítségével megelőzhetők a szív és érrendszeri betegségek, a diabétesz, sőt a depresszió is. Ne essünk azonban túlzásokba, mert az komoly és tartós egészségkárosodást is okozhat!
Túlzott terheléssel könnyen a várt hatás ellenkezőjét érhetjük el. Nem mindegy tehát, milyen sportot választunk, mivel annak egyedi mozgásmintái egyes izmokat, ízületeket jobban, másokat kevésbé terhelnek.
A csípő és térdízület szempontjából például, a túlzott terhelés hosszútávon az ízületi porc, izmok, inak túlterheléséhez vezethetnek.
Javasolt: ízületi terheléssel nem járó sportok ( úszás, kerékpározás ), az izomzat helyes tónusának, a normál ízületi pozíciónak a beállítása gyógytornával.
Nem javasolt: a tartós rázkódással járó sporttevékenység ( futás kemény talajon, , betonon ), a direkt terhelés (súlyemelés, súllyal guggolás ).
A térdízület összetett felépítése miatt, jelentős a sérülésveszély a kontakt sportoknál ( pl. karate ), illetve a gyors irányváltásokkal járó, túl intenzív sportoknál ( foci, kézilabda, tenisz, síelés ).
A csípőre a nem megfelelő módon végzet testépítés, a versenyszerű torna és a tenisz is veszélyes lehet.
A kövérség miatt nehezen mozgóknak sem kell lemondaniuk a sportolásról, de kevésbé intenzív mozgásformákat kell választaniuk.
Az ízületeket nem terhelő sportok (úszás, szobakerékpározás, tempós séta ). Futásnál 10 kg-nál nagyobb súlyfelesleg esetén kérjük ki orvosunk véleményét! Lehet, hogy csak bizonyos súlyleadás után, és megfelelő edzettségi szint elérését követően vállalkozhatunk a futásra.
Jó hír, hogy életünkben a szigorú diéta helyét egyre markánsabban veheti át az örömet adó, felszabadító, rendszeres testmozgás.

Válasz

Varga Terézia-gyógytornász azt javasolja: óvatosan sportoljunk!

Már fiatalabb korban is gyakori panasz a derékfájdalom, melynek legfőbb oka a statikus ülőmunka, a mozgásszegény életmód, vagy ennek ellenkezője, a helytelen sporttevékenység, illetve fizikai munka esetén, az izomzat túlzott terhelése.
Javasolt: a testtartásban aktívan résztvevő izmok ( has, hát, farizom ) erősítése, a rövidült izmok nyújtása, hát és gyorsúszás, kerékpározás, túrázás, kocogás.
Nem javasolt: hajlongással járó sportok, ( talaj és szertorna, evezés, tenisz ) A futás és ugrálás ( foci, röplabda ) nem megfelelő izomállapot esetén sérüléshez, fájdalom kialakulásához vezethet.
Aki lapos, feszes hasat szeretne, felejtse el a felüléseket! A teljes felülés a csípőhajlító izom munkája, mely a lumbális csigolyákon ered, és minden egyes felüléskor oldalirányból rándítja a gerincet, hosszú távon súlyos gerincbántalmak kialakulásához vezethet. Helyette csak a lapockák alsó csücskéig történő emelkedést válasszuk. Szintén káros a derék számára hanyatt fekvésből mindkét lábunkat egyszerre, nyújtva emelgetni.
Az egyre divatosabb edzőtermi sportolás terjedése is sok veszélyt rejt magában. Természetesen járhatunk konditerembe, de mindig kérjük szakember segítségét, hogy a gyakorlatokat maximális ízület és gerincvédelem mellett végezhessük.
A sérülések elkerülése érdekében, mindig fokozatosan szoktassuk magunkat a terheléshez, a bemelegítés, az edzés előtti és utáni nyújtás elengedhetetlen!

Válasz

Sokszor hallottuk már, hogy a sport, a rendszeres testmozgás megváltoztatja az ember életét.
Egy pozitív mozgásélmény nemcsak az egészség megőrzésében segít, de a gondolkodásmódra, érzelemvilágunkra is hatással van.
Fontos, hogy az emberek életének részévé váljon a rendszeres testmozgás.
Gyakran halljuk, hogy a sportnak megelőző jellege is van. Nem törvényszerű, hogy egy bizonyos kor után betegek és fáradékonyak legyünk. Sokan azt gondolják, hogy ez normális, mert hát a szomszédnak is fáj a háta. Azonban ezen lehetne változtatni. A rendszeres testmozgás és a tudatos táplálkozás nélkülözhetetlen elemei az egészséges életmódnak. Az elhízás elsődleges oka a mozgásszegény életmód. Minden ember számára létezhet olyan mozgásforma, ami örömet okoz.

Válasz

Mozogjunk rendszeresen legalább napi fél órát a friss levegőn, hiszen a mozgás során lebomlanak a zsírsejtek, emellett a légzéssel még rengeteg méreganyag is távozik a szervezetből. A sportnak a kalória égetésen kívül stresszűző hatása is van, mi több, kedélyállapotunkra is kedvezően hat.

Válasz

Olyan gyakorlatokat írok le, melyekkel erősíthetjük a kötőszövetet, oldhatjuk az ízületek merevségét, szellemi frissességre tehetünk szert, és a lelkünk is megnyugszik.
1. lábemelés
a) A talajra fekszünk, két kezünket összekulcsoljuk a bal térd alatt, amelyet aztán a mellkasunkhoz húzunk. A fejünket pedig közelítjük a térdünkhöz. A jobb lábunk nyújtott, amelyet néhány centire emelünk el a talajtól.
b) A bal bokát átkulcsoljuk, a lábat úgy emeljük fel, hogy a térdünk és a homlokunk közelítsen egymáshoz.
Fontos, hogy mindkét lábunk nyújtva maradjon!
Végezzük el a gyakorlatot a másik lábbal is!
Tartsuk ki mindegyik pózt 10 másodpercig!
Hatása: Hajlékonnyá válik a térd és a gerinc. Megszűnik a hátfájás, feszessé válik a láb és a hasizom.
És még: Oldja az ízületek merevségét, és csökkenti a duzzanatot, az ödémákat, formálja az egész alakot.

2. Nyakfordítás
a) Lótuszülésben ülünk, akinek ez nem sikerül, az üljön törökülésben. Tenyerünk az ég felé néz, és a kézfej a térden támaszkodik. A hüvelyk és a mutatóujj hegyét egymáshoz érintjük, és kis kört formálunk. Jobbra fejkörzést végzünk, a fejet lassan, a nyakat finoman mozgatjuk.
b) A fejet oldalra döntjük úgy, hogy a fülünk minél jobban közelítsen a vállhoz.
c) Hátraejtjük a fejünket, és a póz kitartása után előre, a mellkasra.
Végezzük el a gyakorlatot mindkét irányban!
Tartsuk ki mindegyik pózt 10 másodpercig!
Hatása: Lazítja, és közben erősíti a nyak, a hát, a váll izmait.

Törzsfordítás
a) Hanyatt fekszünk, karunkat vállmagasságban kinyújtjuk, tenyerünk lefelé néz. A bal sarkunkat a jobb lábujjra tesszük.
b) Mindkét lábunkat jobbra fordítjuk, a fejünket pedig balra. A rendszeres gyakorlás után a térdünket felhúzzuk, a bokánk legyen zárt, és balra fordulunk. A fejünket pedig jobbra fordítjuk.
Végezzük el a gyakorlatot mindkét irányban!
Tartsuk ki mindegyik pózt 10 másodpercig!
Hatása:Csökken a derék és a csípőfájás, egyenesedik a gerinc, javul a szervezet regenerálódó képessége.
És még: A nyak merevsége megszűnik, javítja a láb vérellátását, vagyis kevésbé leszünk hajlamosak a visszér kialakulására.

Válasz

Téli sportoláskor fontos szempont a komfortos öltözék, amely melegen, szárazon tart és jól szellőzik is. Nem műszálas alsó ruházat, legalább két réteg felsőruházat, és arra egy bélelt, mégis jól szellőző dzseki ajánlott.

Válasz

10-12 hét erőnléti edzést követően az antitestek száma látványosan megnő, ami csökkenti a megbetegedések kockázatát. A szervezet csak rendkívül erős megterhelést követően gyengül le, úgy kb. 8 órára. ( Az edzettebbeknél a védekező rendszer mindenképpen gyorsabban regenerálódik).
A szív erőteljes pumpálása következtében a vér az izmok kapillárisaiba nyomódik, így ezek helyenként akár 30%-kal kitágulnak. Ezáltal az izmoknak plusz oxigénmennyiség áll rendelkezésükre, hogy cukorból és zsírsavakból az izomsejtekben energiát állítsanak elő. Míg a nem sportoló emberek izomrostjaiknak mindössze kétharmadát használják, addig a rendszeresen testedzést végzőknél ez az arány 90%.
Egy sportoló kevesebbszer lélegzik, de mélyebben, mint aki nem végez rendszeres testmozgást.
Egy lélegzetvétellel extrém esetben akár 2,5 liter levegő is a tüdőbe áramolhat, szemben a normálisnak tekinthető fél literrel. A vérben megemelkedő adrenalinszint következtében a légutak kitágulnak, így a tüdő 2-3 hónapnyi rendszeres erőnléti edzés után 25%-kal több oxigént képes felvenni.
A megemelkedett energiaszükséglet következtében a szervezet a zsírraktárakhoz nyúl, így a hájréteg lassacskán eltűnik. A vérzsír szintje pedig a jó koleszterin( HDL ) mennyiségét növeli. Ezáltal az erek elasztikusabbak maradnak, ez pedig csökkenti a szív erőkifejtését és segít megelőzni az infarktust.
A szívizom befogadóképessége növekszik és gazdaságosabban dolgozik. Egy példa: egy edzetlen 30 éves futó ember szíve percenként 150-et ver, és 40 liter vért pumpál az erekbe. Egy hasonló korú, edzett futó szíve mindezt 120 dobbanással éri el.
A különböző agyi területek vérellátottsága javul, úgy kb. a harmadával. A hippokampuszban keletkező új idegsejtek száma nő, s fokozódó aktivitásuk következtében a memória teljesítménye jobb lesz. Az idegsejtek több endorfint bocsájtanak ki, ami jótékonyan hat a kedélyállapotunkra.
Az edzés folyamán és azt követően a vérben lévő férfi nemi hormonok ( tesztoszteron ) koncentrációja megnő ( csekélyebb mennyiségben a nőknél is jelen van a vérben ). Mindez az izomtömeg növekedésére hat.

Válasz

A csontsűrűséget minden mozgásforma fokozza, s így megvéd a csontritkulástól. A vázizmok és a szalagok rugalmasabbak és vastagabbak lesznek, így stabilizálják a csontokat, s ezáltal kevésbé kell tartanunk a sérülésektől.
Magasabb cukorigény miatt a máj megnöveli glikogénraktárait (ebben a formában tárolódnak a szénhidrátok a testünkben ). Hosszabb terhelés esetén így a máj gyorsan sok cukrot tud a vérbe engedni: ez a sejtekben elég, és így energiát kap a szervezet.
A pajzsmirigy mozgás közben olyan hormonokat termel, mint a tiroxin, trijodtironin. Ezekkel fokozza az anyagcserét, így az energiaigény a nyugalmi fázisban is magas marad.
A mellékvese az adrenalint termeli. Ez a hormon megemeli a pulzust és a vérnyomást, ami aktiválja az izmokat. Az eközben képződő kortizol pedig fokozza a szénhidrátok raktározását a májban.
A hasnyálmirigy optimális mennyiségű inzulint termel. Sőt növeli az inzulinreceptorok számát és érzékenyebbé teszi őket. Mozgás hatására többlet cukor kerül a sejtekbe, ezáltal csökken a vér- cukorszintje: ez az ideális megelőzési módja a 2-es típusú diabétesznek.
A vérképződés megélénkül. Egy 70 kg testtömegű személy vérmennyisége hat literről rövid idő alatt csaknem nyolc literre emelkedhet A nagyobb mennyiségű vörösvértestek több oxigént képesek szállítani az izmokba és a különböző szervekbe. A vér folyadéktulajdonságai javulnak: a vérsejtek rugalmasabbak lesznek és optimálisan illeszkednek a kapillárisok formájához, ez pedig a vér és a szövetek közötti anyagcserét serkenti.

Válasz