Hideg és melegfrontok váltják egymást a fejünk fölött. Ki erre, ki arra érzékeny, de valamilyen formában mindenki szenved. Megelőzni ugyan nem lehet a hatásukat, de készülni lehet rá.
Ingerlékenység, fáradékonyság, figyelemzavar, fejfájás. Ezekkel a tünetekkel szinte kivétel nélkül mindenki szembesül a frontátvonulások hatására. A szervezetet ugyanis jócskán megterhelik az időjárás változásait előidéző nagy kiterjedésű, különböző fizikai tulajdonságú légtömegek cserélődései. A melegfront érkezését már előre jelzi a szervezet. Ilyenkor emelkedik a hőmérséklet, nő a páratartalom és csökken a légnyomás. Emiatt pedig csökken a vérnyomás, és a pulzusszám emelkedik. A hidegfront hatását viszont már csak akkor lehet észrevenni, ha megérkezett a hűvös levegő. A hőmérséklet és páratartalom zuhanása, valamint a növekvő légnyomás ízületi fájdalmakat, érrendszeri panaszokat idézhet elő. Az, hogy ki milyen módon reagál, egyénenként változik. Vannak, akik csak az egyikre érzékenyek, ám a szerencsétlenebbek a hideg és meleg fronthatást is megérzik.
A fiatalabb, strapabíróbb szervezetet kevésbé veszik igénybe a frontátvonulások, mint az időseket, a krónikus betegséggel küzdőket, és azokat, akik egyszerűen érzékenyebbek erre az átlagnál. Esetükben kirívó panaszok is felléphetnek. Például anyagcsere vagy légzészavarok, sőt migrénes fejfájás is előfordulhat. Amennyiben pedig a tünetek már-már elviselhetetlenek, tanácsos orvoshoz fordulni, és enyhítésükre a megfelelő készítményt közösen megtalálni.
Megelőzni egyébként sem lehet a fronthatásokat, csak felkészülni lehet rá, az érzékenyeknek ezért ajánlatos figyelni az orvosmeteorológiai jelentéseket.
A frontérzékenység csökkentésére mégis csak a kiegyensúlyozott életmód a legjobb módszer.
A megfelelő táplálkozás stabilizálja a szervezetet, így az könnyebben alkalmazkodik a környezeti változásokhoz.
Hidegfrontra érzékenyek számára a B1, D és az E-vitamin, a kalcium és a magnézium bevitel növelése, valamint húsok, húskészítmények, sajt, tojás fogyasztása ajánlott.
A melegfrontra érzékenyeknek a megszokottnál több A, B2 és C- vitamin, a kalcium, a foszfor, szódabikarbóna, valamint a zöldség és gyümölcsfélék lehetnek kedvező hatással.
Ugyanakkor az is sokat számít, ha megbarátkozik az ember a szélsőséges időjárással. Vagyis nem zárkózik be a meleg szobába, hanem 20-30 perces sétával hozzászoktatja magát a hűvösebb időhöz.

Válasz

Harmincfokos hőség, aztán tízfokos lehűlés, trópusi monszun és jégeső-közhelyszámba megy: változik az éghajlatunk. És persze hasogat a fej, fáj a derék, idegesek vagy épp levertek vagyunk, az időjárási frontokat mindenki megérzi. De vajon miért alakulnak ki ezek a kellemetlen tünetek, és hogyan szabadulhatunk meg tőlük-erről beszél Darányi Mariann orvosmeteorológus.
Tudni kell, hogy az embereket három csoportba-frontérzékenyek, frontbetegek és frontreagálók-szokták sorolni. Az utolsó csoportba tartozók a szerencsések, mert az ő szervezetük az időjárás változásokra nem, vagy csak alig reagál.
A frontérzékenyeknél a frontátvonulás előtt, alatt vagy után jelentkeznek a tünetek, elsősorban fejfájás, tompaság, hangulatváltozás.
A harmadik csoport a legsúlyosabb, a frontbetegek, akiknek van valamilyen krónikus betegségük, például asztmások, szív és érrendszeri betegek. Nekik az alapbetegségük a különböző fronthatásokra felerősödik, komoly nehézségeik, fájdalmaik lehetnek.
A testünk elsősorban a nyomásváltozásra, hőmérsékletre, légnedvességre és a szélre reagál. A változásokkal a szervezet a belső egyensúlyt próbálja fenntartani, ennek olyan különböző hatásai vannak, amelyek az érzékenyebbek számára fájdalommal járnak.
Az időjárás változásait a szervezet vegetatív idegrendszere próbálja kompenzálni. Amikor például hidegfronti hatás van, a szervezet PH-ja lúgos irányba tolódik el, ez több folyadékot eredményez a testben, így nagyobb nyomás lesz a folyadékban amúgy is bővelkedő ízületekben. A feszülő folyadék pedig ízületi fájdalmat okoz. A kutatások szerint elsősorban a kémhatás az, ami meghatározó, de párhuzamosan az idegrendszer is változik a fronthatás alatt. A front minőségétől és erősségétől függően a paraszimpatikus vagy a szimpatikus idegrendszer is reagál.
Ez gyakorlatban az energiaraktározást, vagy a szervezetben lévő energiakészletek gyors elégetését jelentheti. Ezek a változások alapvetően a keringésre hatnak, okozhatnak fejfájást, tompaságot, koncentrálóképesség csökkenését.
Ugyanarra a hidegfrontra elképesztő, hogy mindenki másképp reagál.
Igen, ez függ az egyén állapotától, korábbi sérüléseitől, az életvitelétől, és hogy örökölte-e az érzékenységre való hajlamot. Ha kipihentek vagyunk, kezeljük a stresszt, egészségesen táplálkozunk, akkor általában meg sem érezzük a frontátvonulást, míg más ugyanabban az időszakban ideges, rossz közérzete van.
Mi a megterhelőbb a szervezetnek, a nagy hideg vagy a nagy meleg?
Egyéntől függ, de a nagy meleggel a szervezet nehezebben tud mit kezdeni. Testünk inkább tud hőt termelni, mint leadni.
Általában elmondhatjuk, hogy a sűrű és nagy változások megterhelőbbek a szervezetnek.

Válasz

A kezdeti, labilis melegfronti hatást pénteken gyenge hidegfront jellegű változás követi. A fejfájáson, rossz közérzeten kívül esetenként vérnyomás ingadozás is jelentkezhet, olykor a fertőzésekkel szembeni ellenálló képességünk is gyengül.
A norvég idegorvos és meteorológus , Lindholm úgy véli, a stressz, az idegesség és a vegetatív idegrendszer folyamatos túlterhelése miatt a szervezet nem képes kellően feldolgozni az időjárás hatásait.
A legnagyobb terhet ilyenkor a vegetatív idegrendszer viseli, az, amely az akaratlagosan nem irányítható testfunkciókért ( ilyen a vérkeringés, anyagcsere, emésztés, légzés, stb. ) felelős.
Másrészt normál esetben az időjárás a napsugárzástól, a hőmérséklettől, a levegő nedvességtartalmától, a széltől, stb. függ. Ezeket a természetes tényezőket manapság tartósan befolyásolják egyéb faktorok: a rendkívül mérgező ipari, fűtő és autó kipufogógázok.

Válasz

A változékony időjárás nemcsak a betegeket és időseket, hanem az egészségeseket is megviselheti. A légköri nedvesség gyakori ingadozása is fokozott terhelést jelent.

Válasz

A melegfrontra érzékenyek érezhetik meg a légköri változásokat, mert a magasabb rétegekben melegedés történt. A szervezet savasabbá válik, a fertőzésekkel szembeni ellenálló képességünk kissé gyengül. A gyulladásos panaszok száma fokozódhat.
A hagyományos medicina és a természetgyógyászat gyakran ellentmond egymásnak, de a szervezet folyadékellátását mindkettő hangsúlyosan fontosnak tartja. Különösen nagy melegben, mert megnő a szervezet folyadékvesztesége.
A sejtek vízhiánya kövérséget és betegséget eredményez. Csak ha újra megfelelő mennyiségű víz áramlik a sejtekhez, akkor kapcsol megint teljes sebességre a zsírégető anyagcsere.
Ekkor gyorsan megszűnnek a panaszok. Ennek az állapotnak a kulcsa a nátrium és a kálium közötti egyensúly. Ez a két ásványi anyag képezi az úgynevezett nátrium-kálium pumpát, amely eljuttatja a sejtekbe a tápanyagokat, és a sejthulladékot kijuttatja a sejtek közötti térbe.

Válasz

Kedves Mária!


Köszönöm az érdeklődésedet.
Örülök annak, hogy szívesen olvasod azt, amit írok.
Szép és egészséges napokat kívánok!
Julika

Válasz

Nagyon szívesen olvaslak!

Előzmény

Válasz

A meleg miatt gyakran fejfájás, migrén, fáradékonyság jelentkezhet, ingadozhat a vérnyomás, nőhet a reakcióidő.
A hőség elsősorban a szív és érrendszeri betegek szervezetét terheli meg.
Egyre többen reagálnak a napsugárzásra allergiával. A becslések szerint a lakosság 20 %-a érintett. A bőrnek az ultraibolya sugarakra adott túlérzékenységi reakciójáról van szó, amelyet orvosi szóval fénydermatózisnak hívnak, de emlegetik Mallorca-akneként is.
A panaszok jelentkezhetnek néhány órával, de néhány nappal a napozás után is. Hólyagok, piros foltok, pattanások vagy duzzanatok alakulnak ki, amelyek égnek és viszketnek. A tünetek felléphetnek az arcon, a mellen, a hason, a háton, a lábon vagy a kézfejen, de az egész testen is, és kísérő tünetként felléphet fáradtság, fejfájás, rosszullét. Kiválthatja a tüneteket a bőrnek a napvédő szerekre, parfümökre, kozmetikumokra való túlérzékenysége is.

Válasz

A sokévi átlagnál magasabb hőmérséklet hatására az akarat és az értelmi egyensúly megbillenhet, egykedvűség, közömbösség, ingerlékenység is jelentkezhet. Az éjszaka sem enyhébb, nyugtalanul, éberen aludhatunk.
A bőr hárommillió verejtékmirigye gondoskodik arról, hogy napi félliternyi vízből , anyagcsere-végtermékekből és sóból álló verejték távozzon szervezetünkből. Ebben az értelemben a verejtékmirigyek egyfajta " harmadik vesének " számítanak.
A normális izzadás tehát kimondottan hasznos, természetes folyamat, amely különféle betegségektől véd minket: eltávolítja a salakanyagokat, így irányítva a test működését.
Az izzadás szoros kapcsolatban áll a bőrlégzéssel. Szabályozza a szervezet hőháztartását, vagyis ha meleg lesz, automatikusan többet izzadunk, így nagyobb a párolgás, ami lehűti a bőrt. Az izzadás olyan természetes savköpenyt képez a bőrön, amely megakadályozza a kórokozók behatolását.

Válasz

A kánikula fokozott megterhelést jelent.
A gyerekek általában érzékenyebbek a napra, mint a felnőttek. A három évnél fiatalabbak legföljebb napi pár percet töltsenek a napon, de a fejecskéjük sose legyen fedetlen. Csak a kora délelőtti időben engedjük őket a napra, délben semmiképp sem, és kenjük be őket megfelelő napozószerrel. Nyáron sokat a szabadban játszó nagyobb gyerekeket fokozatosan szoktassuk hozzá a naphoz, kezdetnek elegendő fél óra. Úszás előtt és után kenjük be őket, és ügyeljünk rá, hogy eleget igyanak. A legjobb innivalók a hígított gyümölcslevek, a citrommal és mézzel készült gyümölcsteák. A folyadékháztartás egyensúlyának fenntartásában fontosak nyáron a könnyű levesek is, amelyeket hidegen és melegen egyaránt fogyaszthatunk.

Válasz