A SZÍV NAPJA: SZEPTEMBER 26.

Ereink állapota alapvetően meghatározza szívünk egészségét. Érrendszerünk egészségéért viszont mi magunk vagyunk felelősek, hiszen tudjuk, milyen tényezők befolyásolják. A dohányzás statisztikák szerint kétszeresére képes növelni a szívvel kapcsolatos zavarokat. Gondot okoz a túlzott koleszterinbevitel is. Ugyanakkor túlsúlyunk kontrollálása, valamint a rendszeres testedzés sokat számít kardiovaszkuláris rendszerünk épségének megóvásában. Külön ki kell emelnünk a mediterrán diétának, azaz a sok zöldség fogyasztásának fontosságát és az antioxidánsokban gazdag étrend kialakítását. A gyümölcsök közül a gránátalma kiemelkedik magas antioxidáns tulajdonságával.

Válasz

Az állandó rohanásban hajlamosak vagyunk elfelejtkezni arról, hogy már kis lépésekkel is sokat tehetünk az egészségünkért, többek között a szívbetegségek megelőzéséért. Tekintve, hogy mi magyarok vezetjük az európai szív-és érrendszeri halálozási listákat, érdemes áttekintenünk, hogy mit csinálunk mi rosszabbul, mint mások, s melyek azok a hétköznapjainkba beiktatható, reálisan végrehajtható módosítások, melyek meghosszabbíthatják életünket!
A keringési betegségek, a szívinfarktus és az agyvérzés kialakulásának kockázatát az ülőmunka, a mozgásmentes életmód, az előre gyártott, feldolgozott élelmiszerek fogyasztása, valamint a folyamatos és helytelenül kezelt stressz növeli leginkább.
A magyarok 90%-a azt mondja magáról, ő állandóan lót-fut, ám a rendszeres sportolással mégis hadilábon állunk.
A magyar étkezési szokások nagymértékben eltérnek a kívánatostól. A nagy zsírtartalmú, sóban és cukorban gazdag élelmiszerek fogyasztása, az alacsony zöldség és gyümölcs bevitel hozzájárul a magas koleszterinszint, az elhízás és a cukorbetegség létrejöttéhez.
Sokan a folyamatos stressz okán szorulnak orvosi ellátásra szív és érrendszeri problémáik miatt, melyhez túlfeszített munka, a gazdasági válság és a munkahelyi gondok egyaránt hozzájárulnak.
Fontos megértenünk, hogy nem teljesíthetetlen változtatásokat kell végrehajtanunk, hiszen már apró lépésekkel, kisebb-nagyobb életmódbeli kiigazításokkal is rengeteget tehetünk egészségünkért, szívünkért, hogy tovább élhessünk!

Válasz

Itt a farsang vége, közeledik a nagyböjt ideje. Ősidők óta végzik ezt a tisztítókúrát, amelynek eredménye lehet a szervezet megtisztulása. Ám ha böjtre készül, egyeztesse szakemberrel, átgondoltan tervezze meg!

Válasz

Kínában hiányzik a társadalombiztosítási rendszer, ha valaki orvoshoz megy, fizet, nem is keveset. Éppen ezért tesznek róla, hogy ne legyenek betegek: még az utcán is gyógyteával sétálnak a járókelők, az ételek egészségesek, a parkok pedig minden hajnalban megtelnek tornázókkal.

Sajnos a levegő viszont förtelmesen szennyezett.
Sokan maszkot viselnek.

Válasz

Mivel mindennap veszünk levegőt, eszünk és iszunk, időnként stresszelünk... ez mind méreganyaggal, salakanyaggal telíti szervezetünket. A levegő nem tiszta, az vizeink szintén nem, a táplálékunk egyre inkább tele van adalékanyagokkal, és mindez - ha nem tisztítjuk magunkat [belülről is] rendszeresen és tudatosan -, akkor lerakódik a bélfalakra, az erekre, elkezdhetnek meszesedni a csigolyák...

Ha megkérdezünk valakit, hogy napi szinten tisztálkodik-e, a válasz egyértelmű és határozott IGEN. Mindennap mosakodunk. Kívül. És vajon belül? Sok helyen lehet hallani arról, hogy Ez meg AZ korral jár. De valójában ami a korral jár, az nem más, mint hogy a sok apró lerakódás, salakanyag bennünk marad, és évek, évtizedek alatt felhalmozódva komoly szervi elváltozásokat eredményezhet. A vastagbelünkben 2-3, de akár 7-8 kg bélsár rakódhat le. Ez egyrészt megterheli az izomzatot és a gerincet, másrészt rontja az anyagcserét, a felszívódást, továbbá az immunrendszerünk 70%-a a beleinkben található, és így az is gyengül.

Éppen ezért az egészségünk visszaszerzése, megtartása és folyamatos javítása érdekében NAPI rendszerességgel érdemes tisztítani, méregteleníteni magunkat.

Előzmény

Válasz

Igen fontos évente legalább kétszer, tavasszal és ősszel méregteleníteni a szervezetünket.

Válasz