Hazánkban minden harmadik felnőtt embert érint a visszérbetegség.
A lábon jelentkező elváltozásokat gyakran nem kíséri panasz, így ezeket a rendellenességeket csupán kozmetikai problémaként éljük meg, mások pedig elviselik kisebb-nagyobb fájdalmat. Az érintettek nagy százaléka elhanyagolja a tüneteket, és csak akkor fordul orvoshoz, amikor a betegség már előrehaladottabb, szövődményekkel is súlyosbított stádiumba kerül.
A legfontosabb tünetek és panaszok közé a kitágult erek megjelenése, a bőr vöröses-barnás pigmentációja, az ekcéma, a viszketés, a nehéz, duzzadt, fájó lábak, az éjszakai lábgörcsök tartoznak. Külön ki kell emelni a seprűvénákat, amelyek legtöbbször kizárólag kozmetikai jellegű elváltozások. Leggyakrabban középkorú nők combján jelennek meg vörös vagy kék színű, elágazó vénatágulatok formájában, de megelőzni őket nem lehet.A visszérbetegség kezelésének fókuszában a fokozatosság és a komplexitás áll. A kezeléssel kapcsolatban fontos megérteni, hogy ebből a betegségből, ha már egyszer kialakult, sohasem lehet teljesen meggyógyulni, a panaszok és a tünetek újra és újra jelentkezni fognak. A komplex kezelés lényege abban rejlik, hogy az életmódtanácsok, a gyógyszeres kezelés, a gyógyharisnya és az esetleges egyéb orvosi beavatkozás egymást kiegészítve fejti ki hatását.
Nagyon fontos a testsúly rendezése. A betegség kezdeti stádiumában sokat segíthet a kevesebb terhelés, a lábak felpolcolása, úszás, séta, biciklizés, váltott lábzuhany.
A visszértorna célja a visszerek kiürítése: ehhez le kell feküdni, a lábakat gyertyaállásba emelni, illetve a levegőben kell biciklizni. Az ödéma kiürülését segíti minden egyéb olyan mozgás is, ahol a láb izmainak mozgása pumpaként kipréseli az ödémát és a pangó vért a szövetekből.

A mézet sötét, hűvös helyen tároljuk, de ne tegyük a hűtőbe, mert veszít aromájából! Ha vacsorára egy pohár mézzel ízesített teát vagy tejet iszunk, nyugodtabban alszunk.