Egy amerikai táplálkozáskutató azt állítja, hogy a tej és a tejtermékek reggeli fogyasztása megvédheti a gyerekek fogát a szuvasodástól. A fogbetegségek leggyakrabban azoknál a kicsiknél gyakoriak, akik egyáltalán nem reggeliznek. A kutató azt tapasztalta, hogy néhány falat elfogyasztása is javíthat a helyzeten, de a rendszeresen tejet ívó gyerekeknél sokkal kevesebb szuvas fogat talált. Ennek az lehet az oka, hogy a sérült fogzománc kalcium, foszfor és D-vitamin tartalmát hatékonyan pótolják a tejtermékek. Ráadásul a tejtermékeket rendszeresen fogyasztók szájában a pH-érték sohasem csökken a kritikus 5,5 szint alá, míg a főleg cukros üdítőitalokat fogyasztókéban állandóan savas a kémhatás.

Köszönöm ezt a sok hasznos tanácsot.

Az ízületek feladata a csontok összeköttetése és mozgatása, valamint a stabilitás és rugalmasság biztosítása mozgás közben.
Az egészséges ízületekben a csontok érintkezési felületét porc borítja. A porcot ízületi folyadék veszi körül, amely az ízület mozgékonyságát növeli. Amennyiben a porc felszíne egyenetlenné válik, a mozgás közben fellépő súrlódás következtében idővel kopás , gyulladás alakul ki, amely a csontok közvetlen érintkezéséhez, roncsolódásához vezet.
Gyakran egy rossz mozdulat vagy baleset okozza az ízületet körülvevő szalagok húzódását, szakadását vagy a porcfelszín sérülését. a szervezet természetesen megpróbálja helyre állítani a sérült szöveteket, de ez alatt az idő alatt szükség van az adott ízület nyugalmára, hogy erőltetéssel, túlterheléssel ne károsodjon tovább a sérült terület. Ezért lép fel a fájdalom.
Krónikusan visszatérő fájdalom esetén fontos a kivizsgálás, mert lehet egy bakteriális fertőzés szövődménye is, és akkor a tüneti kezelés vagy csak a fájdalom csillapítása nem elegendő.

Túlóra, késő estig...Hajnali ébresztő a leadási határidő miatt...Modern életritmusunk teljesen eltér a hagyományos időbeosztástól, ezért sokkal stresszesebb az életünk. Változtassunk! Egészségünk érdekében cselekedjünk testünk igényei szerint!
" Belső óránk", a tobozmirigy olyan kicsi, mint két rizsszem, és az orrcsontunk mögött " tiktakol" a nap 24 órájában. Ez a sejtcsoport a köztiagyban a kőkorszakban ugyanúgy működött, mint most, a komputerizált világban. Életmódunk azonban időközben megváltozott. Akinek sikerül azonban ritmusba hoznia az életét és belső óráját, annak sikeresebb és nyugodtabb lehet az élete.
Jó tudni! Különböző " időtípusok " vannak. Mindenki hallott már a pacsirta és a bagoly típusú emberekről.
Tegyük fel magunknak a következő kérdést: hétvégén is ugyanakkor kelek-e, mint hét közben? Nemleges válasz esetén nyilvánvaló, hogy természetünk ellen kelünk korán hétköznap.
A pacsirta típusúak agya 15.00 óra tájékán fog igazán.
A baglyok 20.00-21.00 óra körül vannak topon.
A belső vekkert beállító hormonunk a melatonin. Minél kevesebb fényt fog fel a szemünk, annál több melatonint termel a tobozmirigy, mi pedig annál fáradtabbak leszünk. Az. hogy mennyire, a génjeinktől függ! Viszont így teljes a rendszer. Reggel pl; alacsony a testhőmérsékletünk, ezért izmaink és inaink rugalmatlanok. H mégis reggeli tornával szeretnénk indítani a napot, hosszan melegítsünk be, sok gyengéd nyújtással!
Tudta? Az első teljesítménycsúcsot izmaink 13.00 és 14.00 óra között érik el, így a szieszta utáni edzés sokkal hatékonyabb. Aki később szeretné aktivizálni testét, az 17.00 óra körül húzza fel a tornacipőt. Ilyenkor ugyanis a légzőszervek, a keringés, a szív és az izmok is csúcsformában vannak.
Ha mégsem tudjuk úgy berendezni a napjainkat, hogy az megfeleljen, akkor próbáljuk meg elfogadni a helyzetet! Már az is kevésbé stresszel, ha belenyugszunk, hogy ennél jobban nem tudjuk optimalizálni teljesítményünket.
Tipp: az éjjeli baglyok, ha hatkor kell kelniük, állítsák jóval előbbre az órát, hogy így lassan indíthassák a napot, s felkészülhessenek a korai ébredésre!
Ugyanilyen fontos, hogy az évszakok ritmusát is kövessük. Nyáron nem olyan nagy az alvásigényünk, mint télen, és sokkal aktívabbak vagyunk.

Ha nem figyelünk belső óránkra, nem ismerjük fel a velünk született lüktetést, a biológiai óránk ellen dolgozunk, és stresszes lesz az életünk!

A felnőtt népesség döntő többsége élete során találkozik valamilyen típusú mozgásszervi betegséggel.
Beszélhetünk ugyan megelőzésről és kezelés módjairól is de a testi panaszok lelki hátterét is érdemes megemlíteni. Fontos, hogy a beteg kibeszélhesse magát, ez már jó kiindulás a gyógyulás felé vezető úton.
Manapság az általános válság kapcsán ugrásszerűen megemelkedett a derékfájósok száma, óriási a lelki és anyagi teher az embereken. ennek ellenére kevesen hajlandóak tenni valamit a gyógyulásukért, jellemzően kívülről várjuk a segítséget. Sokak számára az egyetlen elképesztő megoldás az, ha bekapnak egy-két fájdalomcsillapítót, esetleg az orvoshoz is csak a receptért mennek, s azonnali gyógyulást várnak. Akit intenzív, erős fájdalom gyötör, annak természetesen ajánlott a fájdalomcsillapítás, de csak addig, amíg átvészeli a legnehezebb időszakot. A tartós gyógyszerszedés semmiképpen nem tesz jót az egészségnek.
Előfordul, hogy az orvos által javasolt fekvést, pihenést sem tartják be a betegek, hanem munka mellett szeretnének, illetve kénytelenek felépülni. Ilyenkor kompromisszumokra van szükség, hiszen orvosilag akár több hetes pihenés is indokolt lenne, azonban ezt a legtöbben nem engedhetik meg maguknak, mert kockáztatnák a munkahelyüket. Ha nehezen is, de meg kell találni az egyensúlyt a külső szorítás és a belső béke, a gyógyulás között.
A probléma felismerése már fél siker! Van, aki nem hiszi el, vagy nem veszi komolyan, hogy a betegség a lélek jelzése. Aki rendszeresen foglalkozik magával, kielégítően mozog, pihen, egészségesen táplálkozik és a lelki életére is figyelmet fordít, tünetmentesen is megélhet egy mozgásszervi problémát, akár elferdült, kopásos gerinccel is. Amikor megbillen az egyensúly az életünkben, ugyanez az alaphelyzet fájdalmat, korlátozott mozgást okoz.
Az alapvető probléma tisztázása az első és megkerülhetetlen lépés. A szembenézés mindig fájdalmas és kockázatos, hiszen ha felismerjük, hogy túl sok nehézséget okoz nekünk egy helyzet, esetleg ki is léphetünk belőle.
Ugyanilyen alapvetés, hogy a mozgásrendszert mozgással lehet gyógyítani, ebben persze kivételt jelentenek például a gyulladásos és a baleseti traumán átesett betegek, akiknek átmenetileg éppen a pihentetés javasolt. Az esetek nagy részében azonban rendszeres, legalább napi fél óra mozgásnak a testre és a lélekre is jótékony hatása van. Ennek pedig nem csak az ún. örömhormon termelődése az oka, hanem a sport hosszútávon növeli az önbizalmat, erősíti a megküzdési stratégiákat és a szó minden értelmében javítja a belső tartást.
Mozgásszervi problémák esetén ideális sport lehet a kerékpározás és az úszás, de mielőtt életmódot váltanánk, konzultáljunk ortopéd orvossal a sérülések és a túlterhelés kivédése érdekében.
Aki változtat az életén, lelkileg, szellemileg és fizikailag, akár egy jelentősebb állapotromlást is megélhet tartós tünetmentességgel.