Évek óta divatos szlogen az egészséges életmód, a helyes táplálkozás, nyomon követhetjük a sztárok különböző diétáit is, és eldönthetjük, hogy számunkra melyik a legideálisabb. Egy kis kitartással megváltoztathatjuk mindennapjainkat. Ám mi a helyzet gyermekeink egészséges életre való nevelésével? Egy családanyának nehéz feladata van, ha minden tanácsot, javaslatot be szeretne építeni a gyermekei étkezésébe, miközben a gyerekek kedvencei között ott kísért a csokoládé, a chips és a sült krumpli. Reformokra van hát szükség az egész család táplálkozásában.
Magos Zoltán, az elismert és sikeres séf szerint-az egészséges táplálkozás alapjait már kisgyermekkorban le kell tenni.
-Számomra mindig meglepő volt, hogy a pár hónapos csecsemők étkezési szokásaira egy komplett tudományág épül. A szülők betéve tudják, hogy mit ehet a gyermekük, és mi kell ahhoz, hogy egészséges legyen. Ám amint két lábra áll a kis lurkó-és többnyire bekerül a bölcsődébe, óvodába-, valahogy mindezt a tudást, étkezési kultúrát, odafigyelést mintha örökre és végleg kitörölték volna a mindennapok menetrendjéből.
-Pedig igenis tudnunk kell: amihez hozzászokunk, az sztereotípiává válik, elkísér bennünket életünk során. Talán azért is van az, hogy a füstölt szalonna ízét minden ételben keressük életünk végéig, mintha belénk lenne kódolva ez gyerekkorunk óta.
Ahhoz azonban, hogy egészségesen érhessük meg az öregkort, igenis végig kell gondolnunk egy s mást az étkezési szokásainkkal kapcsolatban. Nemrég hallottam a rádióban, hogy a magyar ember átlagéletkora 65 év. Én ezt kikérem magamnak... Én hosszabb távra szeretnék tervezni! Elő hát a mérgekkel és az akaraterővel: alakítsuk át a gondolkozásunkat és ezzel együtt az étkezési kultúránkat.
-Ahogy az ember meg tudja tervezni a napját-felkel, megissza a reggeli kávéját, dolgozni megy, vásárolni, találkozik a barátaival-, úgy az étkezések menetét és mikéntjét is fontos lenne jó előre megtervezni. Az első és legfontosabb tanácsom tehát az, hogy naponta legalább öt alkalommal együnk-lehetőleg ne túl sokat, inkább a többször keveset elvét szem előtt tartva, és mindig szánjunk időt a reggelire is, ez ugyanis a nap legfontosabb étkezése. Tudjuk, ismerjük mindig azt is, hogy melyik étel milyen tulajdonságokkal bír, valamint azt, hogy a szervezetünk jelen pillanatban milyen táplálékot igényel.
-Mert, ugye, azt mindenki tudja, hogy egy kisgyerek jóval többet mozog az óvodában, mint az iskolában, ugyanígy azzal is tisztában kell lennünk, hogy milyen élelmiszerek szükségesek ahhoz, hogy megóvjuk az egészségünket, és jól bírjuk, bírják gyermekeink a mindennapos fizikai igénybevételt is. Éppen ezért létfontosságú, hogy a gyerekek, fiatalok már egy másfajta gasztronómiai szemlélettel nőjenek fel: tudják azt, hogy lehetőleg minél több nyers gyümölcsöt, zöldséget kell enni, hogy egy felnőtt embernek naponta 160 gramm hús bevitele bőven elegendő. Ma Magyarországon ez egy egyszerű ebéd alkalmával elfogy a tányérról. Évszakokat, idényeket figyelembe kell venni. Nyáron ne együnk narancsot, mert itt nálunk nem terem, télen ne együnk lecsót, legfeljebb ha dunsztoltunk belőle télire.
Manapság már jóval kevesebben végeznek olyan fizikai munkát, amely annyi energiabevitelt követelne, amelyre jószerivel a magyar gasztronómiai hagyományok épülnek. Egyre többen ülőmunkát végeznek, így jóval kevesebb szénhidrátot, fehérjét tud a szervezet feldolgozni, mint amennyit naponta elfogyasztunk. Ezért is lenne nagyon fontos feladat, hogy az emberek gondolkodását, az élelmekhez való hozzáállását megváltoztassuk. Azt bizonyára már mindenki észrevette, hogy amikor teletömi a hasát valamilyen jó, nehéz étellel, akkor bizony teljesen lelassul. A vérnek ugyanis ilyenkor az lesz az elsődleges feladata, hogy segítse az emésztést, így az oxigén szállítására, a fizikai és szellemi munka segítésére már alig marad ereje. Ezért javaslom azt, hogy inkább többször, az életkori sajátosságokat, a fizikai igénybevétel mennyiségét is figyelembe véve alakítsuk ki étrendünket a mindennapokban is. A gyerekeket pedig próbáljuk megtanítani arra: mi, emberek mindenevők vagyunk, nem csak húsételek, szénhidrátok fogyasztására terveztek bennünket.
Ha pedig időben, már gyermekkorban hozzászokik a szervezetünk ahhoz, hogy egészséges ételeket fogyasztunk rendszeresen, hogy nem tele tömjük magunkat, hanem jólesően és rendszeresen lakunk jól, lehetőleg változatosan étkezünk, akkor ez a jó szokás bizony el fog kísérni bennünket életünk végéig.

Hideg és melegfrontok váltják egymást a fejünk fölött. Ki erre, ki arra érzékeny, de valamilyen formában mindenki szenved. Megelőzni ugyan nem lehet a hatásukat, de készülni lehet rá.
Ingerlékenység, fáradékonyság, figyelemzavar, fejfájás. Ezekkel a tünetekkel szinte kivétel nélkül mindenki szembesül a frontátvonulások hatására. A szervezetet ugyanis jócskán megterhelik az időjárás változásait előidéző nagy kiterjedésű, különböző fizikai tulajdonságú légtömegek cserélődései. A melegfront érkezését már előre jelzi a szervezet. Ilyenkor emelkedik a hőmérséklet, nő a páratartalom és csökken a légnyomás. Emiatt pedig csökken a vérnyomás, és a pulzusszám emelkedik. A hidegfront hatását viszont már csak akkor lehet észrevenni, ha megérkezett a hűvös levegő. A hőmérséklet és páratartalom zuhanása, valamint a növekvő légnyomás ízületi fájdalmakat, érrendszeri panaszokat idézhet elő. Az, hogy ki milyen módon reagál, egyénenként változik. Vannak, akik csak az egyikre érzékenyek, ám a szerencsétlenebbek a hideg és meleg fronthatást is megérzik.
A fiatalabb, strapabíróbb szervezetet kevésbé veszik igénybe a frontátvonulások, mint az időseket, a krónikus betegséggel küzdőket, és azokat, akik egyszerűen érzékenyebbek erre az átlagnál. Esetükben kirívó panaszok is felléphetnek. Például anyagcsere vagy légzészavarok, sőt migrénes fejfájás is előfordulhat. Amennyiben pedig a tünetek már-már elviselhetetlenek, tanácsos orvoshoz fordulni, és enyhítésükre a megfelelő készítményt közösen megtalálni.
Megelőzni egyébként sem lehet a fronthatásokat, csak felkészülni lehet rá, az érzékenyeknek ezért ajánlatos figyelni az orvosmeteorológiai jelentéseket.
A frontérzékenység csökkentésére mégis csak a kiegyensúlyozott életmód a legjobb módszer.
A megfelelő táplálkozás stabilizálja a szervezetet, így az könnyebben alkalmazkodik a környezeti változásokhoz.
Hidegfrontra érzékenyek számára a B1, D és az E-vitamin, a kalcium és a magnézium bevitel növelése, valamint húsok, húskészítmények, sajt, tojás fogyasztása ajánlott.
A melegfrontra érzékenyeknek a megszokottnál több A, B2 és C- vitamin, a kalcium, a foszfor, szódabikarbóna, valamint a zöldség és gyümölcsfélék lehetnek kedvező hatással.
Ugyanakkor az is sokat számít, ha megbarátkozik az ember a szélsőséges időjárással. Vagyis nem zárkózik be a meleg szobába, hanem 20-30 perces sétával hozzászoktatja magát a hűvösebb időhöz.

Nem kifejezetten csak a káros szenvedélyek vezethetnek a rákos megbetegedések kialakulásához, hanem lelki okok és az öröklött genetikai hibák is közrejátszhatnak bennük.
A rákról és különböző fajtáiról, már az ókorban készültek feljegyzések, melyeket Hippokratész görög orvos, filozófus készített. Napjainkban az orvoslás különböző ágainak fejlődésével sokkal több információnk van a daganatos megbetegedésekről, illetve a lehetséges gyógymódokról.
A rák közvetlen kialakulását genetikai hiba okozza, amelyre a hajlamot öröklött úton kapjuk szüleinktől. Mindez persze nem azt jelenti, hogy akinek a családjában nem volt jellemző a betegség, ne alakulhatna ki a rák bármilyen fajtája.
Ám emellett nem csupán a káros szenvedélyek segítik elő vagy okozzák a daganatos megbetegedések kialakulását, de a lelki folyamatok is nagy mértékben növelik a hajlandóságot. Legtöbben úgy hiszik, ha nem dohányoznak és nincs káros szenvedélyük, már csökken a kialakulás kockázata. Ez mind igaz, de ezeken kívül rengeteg tényező és összetevő okozhatja ugyanazt a daganatos megbetegedést, mint a cigaretta.
A stressz, a depresszió, az immunrendszer gyengesége és a helytelen életmód már külön-külön önmagában is veszélyes és növeli a kockázatot. Furcsának tűnhet, hogy egy káros dolog ugyanazt a reakciót válthatja ki a szervezetünkből, mint a kézzel foghatatlan lelki folyamatok. Persze az nem törvényszerű, hogy a depressziós ember feltétlen rákos lesz, hanem, hogy a depressziós ember kevésbé figyel önmagára, az életmódjára, a táplálkozására, ilyen módon önpusztító és nemtörődöm életszemlélete teszi lehetővé mindezeket. Ez a fajta negatív hozzáállás ( Amit persze a beteg nem feltétlenül ismer fel ) és passzivitás nagymértékben hátráltatja az egészséget, és a későbbiekben a betegségből való gyógyulási esélyeket és lehetőségeket.
A stresszes életmód, a lelki leterheltség csökkenti a szervezet ellenálló képességét, ezáltal azok a vírusok és baktériumok, amelyeknek a szövődményei rákot okozhatnak, könnyebben megtámadhatják és bejuthatnak a szervezetünkbe.
Tehát ne felejtsük el, és ne hanyagoljuk a lelki egyensúlyra való törekvést sem. A harmónia és az odafigyelés, a stresszes életmód racionalizálása is csökkenti a megbetegedések valószínűségét.
Ha problémáink túlnőnek a fejünkön, nem tudjuk kezelni a mindennapi élethelyzeteket, akkor tartós melankóliát, vagy fáradtságot érzünk, esetleg úgy gondoljuk, valami nem stimmel az életünkkel, ne sajnáljuk felkeresni egy pszichológust a problémáinkkal! Hiszen az ép testhez vezető út az ép lelken keresztül érhető el.

A fegyelmezetlen táplálkozási szokások, köztük a cukorfogyasztás, káros következményekkel járnak a szervezetre nézve. A cukros üdítőitalok, sütemények, bonbonok, a cukorral fogyasztott napi kávék, teák kimerítik a szervezetet.
Ha valóban szükségünk van édességre, válasszunk inkább mézet vagy friss, édes gyümölcsöt.

Kívánom, hogy legyenek egészségesek és boldogok a Ceragem nyújtotta hő-terápiával.

Köszönöm nagyon fontos mert a kislányunk örökölte a hajlamot az én vesebetegségemmel kapcsolatban.....

Megfázás ellen

Torma: A frissen lereszelt torma kitisztítja a hörgőket, és az arcüregben levő dugulást is képes enyhíteni. A tormában lévő izotiocianát nevű vegyület hatására a légutak könnyebben megszabadulnak a váladéktól, csökken a gyulladás, a légzés könnyebbé válik.
Gyömbér: Enyhíti a köhögést, csökkenti a torokfájást, és egyben a vírusokkal szemben is képes felvenni a harcot.
Kínában és Indiában már évszázadok óta használják a gyömbért a megfázás kezelésére. Influenzás időszakban igazi orvosság a gyömbértea mézzel és citrommal.

Fokozatosan telítődünk méreganyagokkal, a leggyakrabban a kaotikus táplálkozási szokások és a levegő szennyezettsége miatt. Ez a két fő tényező elkerülhetetlenné teszi a kisebb-nagyobb mértékű egészségromlást, a vitalitás, az energikusság csökkenését.
Kezdjünk hát el enyhíteni szervezetünk terhein, ösztönözzük magunkat a méregtelenítésre, minden szervünk működésének élénkítésére, apránként történő felpörgetésére.
A méreganyagok eltávolítása érdekében igyekezzünk minél többet izzadni! Igénybe vehetünk új típusú eszközöket, infraszaunát vagy gőzterápiát-ezek igen hatékonyak. De ha a hagyományos utat kívánjuk követni, akkor pl. gőzfürdő is betöltheti ezt a funkciót, akárcsak egy gyógynövénykúra.

Rendkívül jó szolgálatot tehet az anyukáknak a kismama-torna, mely tartásjavító, keringésserkentő és közérzetjavító hatással bír. Az órák általában két részből állnak. Az első részt a gyakorlatok teszik ki, míg a második relaxálásból és légzésgyakorlatból épül fel. Ez utóbbi főleg a vajúdás közben játszik majd jelentős szerepet. Akinek a lakóhelyén nincs lehetősége, az sétáljon sokat, mert azt az egész terhesség alatt lehet. Nagyon hasznos a biciglizés és az úszás is. Útóbbi azért olyan egészséges, mert tehermentesíti az izületeket, és a gerincnek is jó szolgálatot tesz. A fertőzések megelősésére vagy esetleges kezelésére azonban nagyon oda kell figyelni.
Hogy a sportolás megkönnyíti-e a szülést, egyénenként változnak a vélemények, tapasztalatok. A gátizom-torna azonban bizonyítottan segít a szülésnél. Ennek technikáját kismama tornákon is tanítják, de az interneten is lehet találni gyakorlatokat hozzá.
Azt, hogy meddig szabad testmozgást végezni, ugyancsak személye válogatja, egy azonban biztos: mindenki megérzi, hogy mennyit szabad, és hogy mikor elég. Érdemes tisztában lenni azzal, hogy a méhlepény növekedésével a kismamában egyre több ér fejlődik ki, ami a vérnyomás csökkenését eredményeheti. Így a negyedik hónaptól kezdve célszerű kerülni a gyors helyzetváltozásokat, mint például a hirtelen felállás. Ugyancsak hanyagolni érdemes ezen időszaktól a hanyat fekve végezhető lábgyakorlatokat, a magzat súlya miatt ugyanis lassulhat a vér visszajutása a szívbe.

Hédi!

Köszönöm a szép képeket és az információkat.